Kardoskúti Fehér Tó — Kardoskúti Fehér To Content

További madárkülönlegességek: kanalasgém, gólya, bíbic, goda, cankó, vadréce. A vadliba és darucsapatok vonulása októberben figyelhető meg. A Pusztaközpontban tart nyitva a Kardoskúti Múzeum, mely a terület történetét és természeti értékeit bemutató kiállítással várja a természet szerelmeseit. Minden év szeptemberében megrendezik a Fehér-tó napját, ilyenkor a nagyközönség olyan helyekre is eljuthat, ahová évközben a terület védelme érdekében nem. Képek A település további attrakciói A forradalmak emlékműve Kardoskút 1999-ben emeltek emlékművet Kardoskúton a két legnagyobb forradalom emlékére. Emlékmű, szobor Pusztaközponti Múzeum Kardoskút A község központjától néhány kilométerre található az úgynevezett Pusztaközpont, ahol a Kardoskúti Múzeum várja a érdeklődőket. Kiállítás

Fehér-tó | oroshaza-delbekes.hu
Tetőzött a vadlúd- és a daruvonulás, feltűntek az első sárszalonkák
Index - Mindeközben - Kiszáradt a kardoskúti Fehér-tó, jöttek a sótűrők
Kardoskúti Fehér-tó – Wikipédia
Kardoskúti fehér to content

Fehér-tó | oroshaza-delbekes.hu

A kivehető szobák egy családi ház... Hotel Corvus Aqua Gyopárosfürdő Tóparti nyugalomra, vagy élmény dús kikapcsolódásra vágyik? Nálunk mindkettőt megkaphatja! A Hotel Corvus Aqua a Gyopárosi tó partján, érintetlen, idilli természeti környezetben várja vendégeit egy kellemes wellness pihenésre egész évben a Gyopárosfürdői Gyógy-, Élmény- és Parkfürdő szomszédságában.... Hotel Napsugár Orosháza A szálloda Orosháza központjától 2 km-re fekvő üdülő övezetben, a Gyopárosi tó partján fekszik. Közvetlen szomszédságában található a Gyopárosi gyógy-, park- és élményfürdő ****, melyet vendégeink egy zárt, fűtött folyosón keresztül közelíthetnek meg. A szálloda ***, 4 szintes, 3 emeletig lifttel... Tópart Panzió Orosháza-Gyopárosfürdő Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros- tó partján található Gyopárosfürdő, az Alföld gyöngyeként ismert üdülőhely. A panzió Gyopárosfürdőn közvetlenül a tóparton található. Brill Hotel*** A 2014-ben épült 24 szobás, három csillagos Brill Hotel Orosháza legfrekventáltabb belvárosi részén, a piac, a főtér, az üzletek közvetlen szomszédságában található.

Feltűntek a sárszalonkák Március elején 6550 vadlúd és 3840 daru tartózkodott a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében. Ugyanebben az időszakban figyeltük meg a területen az első vonuló sárszalonkát is. Tetőzött a vadlúd- és a daruvonulás, feltűntek az első sárszalonkák Március elején 6550 vadlúd és 3840 daru tartózkodott a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tó térségében. Ugyanebben az időszakban figyelték meg a területen az első vonuló sárszalonkát is. A vadludak tavaszi vonulásának legerősebb időszaka február közepe és március közepe közé tehető. Amikor a befagyott kardoskúti…

Tetőzött a vadlúd- és a daruvonulás, feltűntek az első sárszalonkák

A kardoskúti Fehér-tó
Kívánj igazi ünnepet
Nintendo switch játékok árukereső
Olimpiai arany ára
0690 es számok 2019
Te is észrevetted, hogy eltûntek az fülesbaglyok az országból? Megvan, mi az oka | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar
Itt a Madárfigyelők kézikönyve! - Ecolounge
Kardoskúti fehér to imdb movie
Forza horizon 5 xbox one ár

Index - Mindeközben - Kiszáradt a kardoskúti Fehér-tó, jöttek a sótűrők

2304. Kardoskúti Fehértó (GCKFHT) Kérünk, vegyétek komolyan! Innen lehet a tavat látni. Pusztai tavasz. Sóstói telep melletti kilátó. Szürkemarhák. Gólyatöcs. A Fehértó, háttérben Tótkomlós. Fehértó. A fehér és a szürkegém. Darvak. Gémfa. Múzeum épülete, volt csendőrlaktanya. Szélesség N 46° 28, 410' Hosszúság E 20° 35, 812' Magasság: 85 m Megye/ország: Békés Térképen: TuHu - OSM GMaps Koordináták letöltése GPS-be Közeli ládák Közeli pontok Elhelyezés időpontja: 2008. 11. 06 00:00 Megjelenés időpontja: 2008. 14 19:28 Utolsó lényeges változás: 2019. 07. 20 19:35 Utolsó változás: 2021. 05. 21 21:22 Rejtés típusa: Hagyományos geoláda Elrejtők: Gyömi Ládagazda: Gyömi Nehézség / Terep: 2. 0 / 1. 0 Megtalálások száma: 346 + 14 egyéb, grafikon Megtalálások gyakorisága: 0. 5 megtalálás hetente A Kardoskúti Fehértó és környezete FOKOZOTTAN VÉDETT TERÜLET. Látogatása kizárólag engedéllyel, kísérővel lehetséges! Kardoskúti Fehértó WAP: Hosszúkás konyhai dobozt keress a fém rejtekében. **************************************************** A ládába TravelBug nem helyezhető.

Kardoskúti Fehér-tó Az Aquilában megjelent kép Ország Magyarország Elhelyezkedése Békés megye Terület 4, 92 km² Alapítás ideje 1966 Kardoskúti Fehér-tó Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 28′ 11″, k. h. 20° 37′ 08″ Koordináták: é. 20° 37′ 08″ A Körös–Maros Nemzeti Park dél-alföldi területi egységeinek egyike a Székkutas és Békéssámson közötti Kardoskúti Fehér-tó és a tó védőzónáját képező Orosházi- és Csomorkányi-puszta. A Fehér-tavat 1966-ban nyilvánították védetté. 1979-ben került fel a Ramszari egyezmény védett területei közé és 1997-től a Körös–Maros Nemzeti Park egyik egysége. Az 5629 hektár területű puszta a Dél-Tiszántúl legnagyobb pusztája. Ennek fokozottan védett része a 263 hektár kiterjedésű Fehér-tó. A Fehér-tó két különböző alluviális tómederből áll. A mélyebb keleti medence egykoron a Maros főmedrét alkotta, míg a sekélyebb, évente kiszáradó nyugati terület a Maros mellékágaiból alakult ki. A tóhoz nem csatlakozik sem azt tápláló, sem vízelvezető felszíni vízfolyás, felgyűlt esővíz és a Marossal összeköttetésben álló források táplálják.

Kardoskúti Fehér-tó – Wikipédia

A kardoskúti Fehértó kihagyhatatlan úti cél annak, aki Orosházán vagy környékén tölti a szabadságát. A Kardoskúti Fehértó természetvédelmi területet 1966-ban hozták létre, majd a mintegy 150 faj átvonulóhelyeként jegyzett terület 1997. óta a Körös-Maros Nemzeti Park része. A Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes tava, melyben különleges alacsonyabb rendű élőlények, ritka növények és növényközösségek élnek. A tó medre a Maros egyik holocénkori mellékágából alakult ki. A kardoskúti Fehértó vízháztartásában valószínűleg mindig is jelentős szerepe volt a talajvízáramlásnak.. A terület a vizes, pusztai élőhelyhez kötődő vonuló madarak egyik legfontosabb alföldi megállóhelye, 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tómeder az éjszakázó és pihenőhelyet biztosítja, a környező puszták és mezőgazdasági területek a táplálékforrások szerepét töltik be. Tél végén gyülekeznek a tavon az északra vonuló vadludak és récecsapatok több tízezres tömegben.

A Kardoskúti Fehér-tó Természetvédelmi Területet 1966-ban hozták létre Kiss István és Sterbetz István javaslatára. A védetté nyilvánítás elsősorban a terület geológiai, hidrológiai, ornitológiai és botanikai értékeinek megőrzése, fenntartása érdekében történt. 1997. január 16-ától a Körös–Maros Nemzeti Park területi egysége, melynek jelenlegi nagysága 5629 hektár. A tó és közvetlen környezete fokozottan védett 263 hektáron. A védett terület délkeleti része Csongrád megyébe esik. A kardoskúti Fehér-tó a Dél-Tiszántúl legértékesebb időszakos vízállású, speciális vízutánpótlású szikes tava. Medre a Maros egyik holocénkori mellékágából alakult ki. A tó vízháztartásában valószínűleg mindig is jelentős szerepe volt a talajvízáramlásnak. Megállapították, hogy a talajvíz a magas vízállás esetén a tó felé áramlik, amit a meder felé lejtő felszín közelében elhelyezkedő vízzáró rétegek segítenek elő. A fokozatos sófelhalmozódás eredményeként a környező területek is elszikesedtek. Jelenős értéket képviselnek a tó és környékének egyedülálló geomorfológiai képződményei és az erősen szikes környezetben kialakult növénytársulások változatos összetétele.

Kardoskúti fehér to content

Az idegvégződéseknek köszönhetően csőrével megérzi a táplálékot, így könnyen hozzá tud jutni a mélyen lévő férgekhez, apróbb csigákhoz. Ráadásul képes kinyitni a csőrének végét anélkül, hogy magát az egész csőrt kinyitná. Nászrepüléskor a sárszalonka furcsa hangot hallat, amit sok helyen mekegésnek, vagy bégetésnek neveznek. Ezt nem hangképző szerveivel adja ki, hanem zuhanórepüléskor, kifeszített farktollainak rezgése okozza. Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Ők napközben a tavon maradnak és éjszaka keresik fel a táplálkozó helyeket. A Kardoskúti Fehértó területi egység Sóstói-telepén található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha, racka- és cigájajuh állománya. Ezek az őshonosságuk miatt védett állatfajták, felbecsülhetetlen értékeket hordoznak, értékes géntartalékként tartjuk őket nyilván. Tulajdonságaikat – a fajtákban rejlő genetikai sokféleség megőrzése végett – változatlanul kívánjuk fenntartani. Jól alkalmazkodnak a szélsőséges környezeti hatásokhoz, bizonyos betegségekkel szemben genetikailag rezisztensek, nagyobb az ellenálló képességük. A védett terület közvetlen közelében, Pusztaközpontban található a Kardoskúti múzeum. A kiállítás összefoglalja és bemutatja a terület történetét, természeti értékeit. Figyelemmel lehet követni a táj változásait, növény- és állatvilágát régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal, preparátumokkal illusztrálva. Kardoskút és Fehértó képek

A kardoskúti Fehér-tó Hódmezővásárhely és Orosháza között, Szegedtől mintegy 50 km-re található a kardoskúti Fehér-tó. Az ősi Maros medréből kialakult, mintegy 80 hektár kiterjedésű szikes tavat a hajdani Vásárhelyi-pusztából megmaradt, 8000 hektárnál is nagyobb szikes gyep öleli körül. A Csanádi-puszták A Csanádi-puszták egyik legértékesebb madártani értékét a térség egyetlen túzokállománya (Otis tarda) adja. A terület fokozottan védett fészkelő ragadozómadarai a pusztai ölyv (Buteo rufinus), parlagi sas (Aquila heliaca), a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a kék vércse (Falco vespertinus). A Mártélyi Tájvédelmi Körzet A Mártélyi Tájvédelmi Körzet Szegedtől mintegy 30 km-re, a Tisza bal partján terül el több mint 2000 hektáron. Az ártéri vízi világ, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki, mára csak néhány szigetszerű foltban maradt fenn.